A XXI. század információs társadalma
„Az olyan ember, aki nem ért a számítógéphez, az a XXI. században analfabétának fog számítani.”
Teller Ede
A XX. század végére a számítógépek térhódításával, túlléptünk az ipari társadalmakon.
Mint annyi más terülten, itt is sokat köszönhetünk az űrtechnológiának, a NASA fejlesztéseknek, azoknak a mérnököknek, akik többek közt elvégezték a miniatürizálással kapcsolatos innovációkat, kifejlesztették a tranzisztort, majd az integrált áramköröket.
Az új médiaszolgáltatásokkal már nemcsak nézői, résztvevői, alakítói vagyunk a történéseknek. Interaktívak lettünk, az egyénre szabható szolgáltatásokkal, letölthető vagy valós idejű tartalmakkal. Televízió nézési szokásaink gyökeresen megváltoztak az évek alatt. Az elektronikus műsorkereső (EPG) segítségével kiválaszthatjuk a minket érdeklő tartalmakat, melyről véleményünket megoszthatjuk a twitteren keresztül, ajánlókat, részleteket nézhetünk meg a youtubeon, majd a látottakat megbeszélhetjük barátainkkal, ismerőseinkkel a facebookon. Mindezt akár egy egyszerű vezetékes telefonhálózaton keresztül.
A set-top boxnak három fő funkciója van, a vétel (down-stream), a kicsomagolás (dekompresszió) és az átalakítás. Veszi a hálózatról jövő digitális jeleket, dekódolja az információt és a digitális jeleket a tévé által megkívánt jelekké transzformálja. A felhasználó kapcsolatba tud lépni a különböző szerverekkel (up-stream), utasításokat, kéréseket küldhet feléjük (interaktivitás). A set-top boxok teljesítménye és funkciói megfelelnek a személyi számítógép teljesítményével és funkcióival.
A VOD azaz a video on demand magyarul körülbelül annyit jelent, video, amikor csak akarod. Igény szerint video és hanganyagokat, archivált eseményeket, filmeket, műsorokat nézhetünk akár a hálózaton keresztül vagy a saját set-top boxunkra letöltve. Ezek az értéknövelt szolgáltatások kezdetben a hotelek, különböző intézmények zárt láncú rendszerében volt elérhető.
Az interaktív tévé (IPTV) megvalósításához teljesen új technológiára volt szükség. Ez a digitális műsorszolgáltatás interneten vagy hálózaton keresztül érhető el, a hagyományostól eltérően kétirányú szolgáltatás. Olyan input/output, illetve tárolókapacitást igényel, ami mind a kiszolgálói, mind pedig az ügyfél oldalon nagyteljesítményű számítógépek meglétét feltételezi. A videó szerverek nemcsak multimédia-alkalmazások, mozi- és tv-filmek tömegét kell, tárolják, hanem azt egyidejűleg, valós időben, a felhasználók számára hozzáférhetővé is kell, hogy tegyék. Ez a hozzáférés azt is jelenti, hogy a felhasználók igényeik szerint interaktívan beavatkozhatnak a lejátszás menetébe, megállíthatják, visszajátszhatják, gyorsíthatják kedvük szerint.
Így mára már a kezdeti üzleti célokra használt nagyszámítógépekből eljutottunk a miniatürizált szórakoztató eszközökig.
Már nemcsak az üzleti világban vannak jelen, nemcsak a nagy cégek számára megfizethető, megszűnt a helyhez kötöttség, ezernyi helyen alkalmazzuk őket, életünk szerves részévé vált.
A mai információs társadalom az emberi együttélés új módja, ahol az információ központi szerepet foglal el, a társadalom életében és a társadalomi folyamatokban. Ennek az információnak a hálózatba szervezett előállítása, feldolgozása, tárolása, visszakeresése játssza a fő szerepet, és ez az információs hálózat a társadalom minden egyes tagja számára gyorsan és olcsón elérhető. A folyamat infrastrukturális hátterében az információs és kommunikációs technológia és az új információgazdaság áll. Az egymástól független telekommunikáció és számítástechnika integrálódása, új minőségi információs szolgáltatások megjelenésével jár együtt.
A társadalom minden területén legyen szó a civil szféráról, gazdaságról - az információs és kommunikációs eszközök fejlődésével - eszközöket, folyamatokat automatizáltunk, számítógépes vezérléseket alkalmazunk. Széles körű elterjedésével, lehetségessé vált az információs technológiák könnyű és biztonságos, a széles tömegek számára elérhető alkalmazása.
A globális számítógépes hálózat kialakulásával lehetővé vált a gazdasági, politikai és társadalmi történések folyamatos figyelése globális szinten is. A világgazdasági szervezetek és cégek a szükséges információkkal birtokukban könnyebben tudnak kidolgozni globális stratégiákat. Az információs hálózatok lehetővé teszik a térbeli távolságok áthidalását, megváltoztatták a tér és az idő fogalmát. A hálózat, azaz az internet, a gazdasági élet szerves részévé vált ugyanúgy, mint korábban az ipari társadalmakban a mechanikus gépek. Megjelentek az intelligens technikai eszközök, berendezések és gépek, amelyek mikroszámítógépeket tartalmaznak.
A kereskedelmet jelentősen átalakította az internetes reklám, az elektronikus üzletkötés, a számítógéppel végzett banki ügyletek. Netbank, web shopok, fórumok, a gyártók saját weboldalai, manapság már a monitor elől intézhetjük el ügyes bajos dolgainkat, levelezhetünk, számlákat fizethetünk, az élelmiszertől kezdve a háztartási gépeken keresztül bármit megrendelhetünk. Persze a kézzel fogható termékek mellett még egy új fogalommal kellett megismerkednünk, nevezetesen a szellemi tulajdon fogalmával. A gépeinket mozgató szoftverek és programok illetve maguk a rendszerek is ide tartoznak.
Az üzleti élet területén a helyzet ugyanaz, mint a hétköznapi életben. A vállalkozásunk számára szükséges áruk egy részét évek óta a nagykereskedelmi partnereink honlapján található áruházakban rendelem meg. Ezzel saját magam oszthatom be az időmet és energiámat. Kis vállalkozásként is, több mint harminc beszállító partnerrel állunk kapcsolatba, így a munkám egy része az értékesítésen kívül, a beszerzésről szól.
A társadalmi munkamegosztás megváltozott, csökkent a munkavállalók körében az iparban foglalkoztatottak száma, bővült a szolgáltatói szektor aránya. A fizikai munkát végzők számát meghaladja az információs szektorban dolgozók száma, akiknek elsődleges feladata az információk megalkotása, feldolgozása, tárolása és továbbítása, mivel hatalmas információmennyiség kezelése szükséges ahhoz, hogy a társadalom az új, állandóan változó körülmények között működni tudjon. Lehetővé vált a távmunka. Az egyes európai régiókban, városokban és településeken olyan fejlett távközlési és informatikai infrastruktúra létezik, amely lehetővé tette a korszerű on-line információs szolgáltatásokra épülő gazdasági, oktatási és kulturális tevékenységet, valamint közhasznú szolgáltatások kialakítását és elterjesztését. Ez az információs infrastruktúra biztosítja a kormányzat, a non-profit szféra, a gazdasági szervezetek és az állampolgár közötti korszerű elektronikus információcserét, kapcsolatot. Globális szinten a különböző országok és földrészek lakói közti gyors és hatékony kommunikáció is lehetővé válik, amely a globalizáció világában fontos tényező.
A globális hálózathoz kapcsolódó emberek gyorsan, szinte azonnal juthatnak hozzá hírekhez, több, egymástól független forrásból. Információszerzési mód, a legkülönfélébb emberi foglalatosságok közege, egyre több ember számára az internet. A hálózatot használó ember, bonyolult szerteágazó emberi kapcsolatrendszerbe csöppen, egy új virtuális társadalom polgára lesz, melynek megvannak az egyedi törvényszerűségei, és amely rendelkezik a valóságos emberi társadalmak minden alapvető jellemzőjével, pozitívumokkal és negatívumokkal egyaránt.
Az információ központi szerepének növekedése, az internet megjelenése és a számítógépek sokrétű felhasználása mellett, az információs társadalom másik jellemzője az emberek mobilitásának növekedése. Ezt erősítik a hordozható számítógépek, a kisméretű számítástechnikai eszközök, táblagépek, okos telefonok, lap top-ok, net book-ok, e-book olvasók, navigációs eszközök melyek vezeték nélküli hálózatokon kommunikálnak.
Az információs társadalmi folyamatok termelési alapjait az új gazdaság, az információgazdaság jelenti, mely az együttélés más területein globalizálódik.
Ne feledkezzünk el a negatív hatásairól sem, mint például a társadalmi bizonytalanság növekedése, a munkahelyek megszűnése, társadalmi egyenlőtlenségeket kiéleződése, bizonyos társadalmi csoportok, rétegek lemorzsolódása.
A társadalmi és gazdasági élet tervezhetősége csökken, mivel a globalizáció logikája az, hogy miközben mindenre és mindenkire hatással van, nem lehet tudni, hogy az egyes események milyen visszaható következményekkel járnak.
A gyors változások miatt az ember, az emberi munkaerő nem tudja követni például a pénz és a munkahelyek globális mozgását. A szegények és gazdagok közti szakadék növekszik.
A globalizáció motorját jelentő multinacionális vállalatok nemzeteken átívelő, sok esetben a kormányok számára ellenőrizhetetlen tevékenységet folytatnak. A kevésbé fejlett országokban gyártott termékeken óriási bevételre tesznek szert.
Mindezen problémák kiküszöbölésének egyik módja a fejlődő társadalmak felzárkóztatása, az informatikai oktatás, a hálózatépítés, legyen szó telefonról, internetről vagy bármilyen egyéb kommunikációs eszközről. A felzárkóztatással segítve a negatív hatások csökkentését.