A városok az emberi tevékenységek színhelyei, a gazdaság motorjai, munkahelyeket és szolgáltatásokat biztosítanak, a kreativitás és az innováció katalizátorai. Az Európai Unió népességének mintegy 70 %-a él városias területen,ezek a területek állítják elő az EU GDP-jének több mint kétharmadát. A városokra azonban az is jellemző, hogy itt jelentkeznek legerősebben a tartós problémák, mint például a munkanélküliség, a szegregáció és a szegénység, emellett pedig súlyos nyomás nehezedik rájuk a környezetvédelem terén is. A városias területekre vonatkozó politikai döntések ezért az EU egészére nézve nagy jelentőségűek. A városok előtt álló környezeti, gazdasági, társadalmi és kulturális kihívások szorosan összefonódnak, ezért a városfejlesztés terén csakis integrált megközelítéssel lehet számottevő sikereket elérni. A fizikai megújítását célzó intézkedéseket olyan intézkedésekkel kell egyesíteni, amelyek elősegítik az oktatást, a gazdasági fejlődést, a társadalmi befogadást és a...

Miért kell támogatnia az Európai Uniónak a kis- és középvállalatokat? -       Az Európai Unió vállalkozásainak 99 %-a (körülbelül 20 millió cég) kis- és középvállalat, más szóval 250-nél kevesebb embert foglalkoztat. Ezek a vállalatok fontos hajtóerejét adják a gazdasági növekedésnek, az innovációnak, a foglalkoztatásnak és a társadalmi integrációnak. Ők alkotják az európai gazdaság gerincét. -      Európa gazdasági élénküléséhez kulcsfontosságúak a kkv-k (kis és középvállalkozások) hiszen: három magánszektorbeli munkahelyből kettő náluk keletkezik, és kétszer olyan gyorsan nő náluk az alkalmazottak száma, mint a nagyobb vállalatoknál. -       A kkv-k segítségre szorulnak a pénzeszközökhöz való hozzáférésben és szakképzett munkaerő felvételében, mivel jobban ki vannak szolgáltatva a gazdasági változásoknak, mint a nagyobb, multi - transznacionális vállalatok. -       A kkv-k csak...

Európa 2020 Az „Európa 2020” az Európai Unió 2010-ben útnak indított, 10 évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiája. Célja, hogy kivezesse az Uniót a válságból, amely az utóbbi években Európa egészét megrázta, illetve hivatott elősegíteni, hogy az EU orvosolni tudja az uniós növekedési modell hiányosságait, megteremtse az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeit. A stratégia öt kiemelt célt határoz meg: kutatás és fejlesztés (K+F), éghajlat-politika/energiaügy, oktatásügy, társadalmi befogadás, valamint a szegénység elleni küzdelem. A stratégia célkitűzéseinek megvalósítását hét kiemelt kezdeményezés segíti. Ezek a kezdeményezések az innováció, a digitális gazdaság, a foglalkoztatás, az ifjúság, az iparpolitika, a szegénység elleni küzdelem, valamint az erőforrás-hatékonyság terén. A stratégiában megfogalmazott célkitűzések elérését segíti az európai egységes piac, az uniós költségvetés és az EU külkapcsolati politikája. Az Európa...

          A rendszerváltás során megszűnő állami vállalatokból kikerült dolgozók tömegével lettek munkanélküliek, majd nagy részben kényszervállalkozóvá, önfoglalkoztató váltak. Az 1990-es években a multinacionális vállalatokra helyezték a hangsúlyt, őket tekintették a gazdaság hajtóerejének, míg a kisvállalkozások mostohagyerekeknek számítottak. Itthon nem nőttek ki az amerikaihoz hasonló kisvállalkozásból lett óriásvállalatok, mint például a Google vagy az Amazon, mégis a versenyszférában dolgozók többségét a kkv-k foglalkoztatják. Elmondhatjuk, hogy a szektor versenyképessége, működési helyzete kihat a magyar gazdaság teljesítőképességére. A szektor mikro, kis és közepes vállalkozásokból áll, mely fogalmakat meghatározhatjuk például a foglalkoztatottak létszáma vagy az árbevétel alapján. [1] A vállalkozások kétharmada egyéni, míg egyharmada társas vállalkozás, alacsony tőkeigényű tevékenységeket folytatnak....

                     Minden társadalomnak, minden együtt élő közösségnek szüksége van a működését szabályozó rendszerek kialakítására, melyben a közösség tagjai ismerik jogaikat és kötelezettségeiket. Azzal az emberek többsége tisztában van, hogy mekkora kihívás egy országon belüli politikai pártoknak konszenzusra jutniuk, így elképzelhetjük, hogy mekkora feladat az európai országok szövetségének irányítása. Az Európai Uniót jelenleg alkotó huszonhét tagállam, az egységes piac működését egységesített jogrendszer révén biztosítja, a négy szabadságelv: a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlása jegyében. A kontinens gazdasági és politikai közössége egységes piaccá nőtte ki magát, számos ország közös valutával is rendelkezik. Ennek a közösségnek köszönhetjük, hogy a II. Világháború óta viszonylagos...

„Az emberek számára azt a tudatot és szilárd bizalmat kell megadni, hogy az állam egyrészt erős, másrészt, hogy az állam az övék.” (Magyary Zoltán)   Gazdasági rendszerünk akkor működik jól, ha minden egyes szereplőnek megvannak a maga lehetőségei és felelősségei. Mind a lakosságnak, mind a vállalatoknak szükségük van a kiszámíthatóságra, hiszen építeni csak biztos alapokra lehet. Az állam, feladatát minőségi közigazgatási infrastruktúra keretein belül tudja jól ellátni, tehát ennek fejlesztése előfeltétele az ország versenyképességének.  A hagyományos újraelosztó szerep helyett, egy EU-konform gazdaságösztönző szerepnek kell megfelelnie.  Az új típusú szerep új intézményi struktúrát, készségeket és képességeket követel meg a rendszertől és a rendszerben dolgozóktól egyaránt. Az állami szféra hagyományos feladata az egyének, háztartások és vállalatok megfelelő működési környezetének megteremtése, keretbe foglalása.  A közjó érdekében jogszerű és méltányos...

  Napjainkban a gazdaság egyre bonyolultabb, globális rendszerré szerveződött, mely az anyagi javak iránti szükségleteket elégíti ki. Ezen javak a társadalmak fejlődésével egyre inkább a fizikai árukról a szolgáltatások birtoklása felé tolódnak el. A makrostruturális változások során a gazdasági ágak aránya egyre inkább eltolódik a primer és szekunder szektorokról a tercier és kvaterner szektorok felé. Az, hogy egy adott országra, régióra, településre vagy térségre mely szektorok jellemzőek függnek a gazdasági, társadalmi, természeti tényezőktől is. A primer szektorhoz, azaz a mezőgazdásághoz elsősorban természeti tényezőkre van szükség, a szekunder szektorhoz, azaz az iparhoz nyersanyag és energiahordozók kellenek.  Mindkét szektorban dolgozókra elmondható az alacsony képzettség és jövedelmi szint. A munkaerőpiac legkiszolgáltatottabb szereplőivé váltak, az ipari és mezőgazdasági fejlődés során, a termelékenység növekedésével munkaerő szabadul fel. A feldolgozóiparban és...

A XX. század végén a XXI. század kezdetén a globalizációnak köszönhetően egyre inkább eltűnnek a határok, a felmerülő problémák globális jelenségeké váltak, így az egész bolygóra kiterjedő megoldásokat kell keresnünk. Különösen igaz ez a mögöttünk álló évtizedekre, melyet akár nevezhetünk a felelőtlenség korának is.  A II. Világháború után, különösen a ’60-as években a fejlett nyugati társadalmakban – Észak - Amerikában és Nyugat – Európában - a gazdasági növekedés jólétet és stabilitást hozott.  A fejlett ipari országokban eddig soha nem látott jólét hatására megszületett a jóléti állam fogalma. Az iparosítás hatására létrejövő regionális átrendeződés, melyben a népesség jelentős része a falvakból a városokba vándorolt új problémákat idézett elő.  A mezőgazdaságból az iparba vándorló lakosság növelte a szociális problémákat és osztályharcokat, megszületett a társadalombiztosítás, a közoktatás, az egészségügyi és szociális rendszerek. Az állam szerepet vállalt a...

A magánszektor és közfinanszírozás teljesen eltér egymást. Egyetlen összehasonlítási pontja talán az, hogy mindkét rendszer működéséhez pénzre van szüksége. Ha a magánszektor alatt a kis és középvállalkozásokat értjük. A rendszerváltozás után az önfoglalkoztató kisvállalkozások számra irreálisan magas mértékeket öltött. Mégis talán elmondhatjuk, hogy a működési környezet kedvezőbb volt számukra, mint most számunkra. Egy globalizálódott, multi és transznacionális vállalatokkal tarkított világban folyamatosan újfajta kihívásokkal kell szembenézni. Egy vállalkozás élete nagyban függ a lakosság vásárlási kedvétől és lehetőségeitől, hiszen a kereskedelem főbb feladata a felmerült igények kiszolgálása. A 2008-ban kiszélesedő gazdasági válság hatásai mai is tisztán érezhetőek. A túlélési stratégiák közül talán az előre menekülés bizonyult a leginkább hatásosnak, mely során szükséges volt egy átfogó reális helyzetértékelés elvégzése, majd a kiadások racionalizálására, a költségek...