Épaix-i Mocsár helyi területfejlesztése

2011.10.12 14:02

 

A város története 693-ig nyúlik vissza.  Dolgozatunk tárgyát tekintve számunkra az ipari forradalomtól válik érdekessé, hiszen a jelen problémáira az ipari forradalomtól kiinduló szennyezés ad választ.

 

Múlt

1705-1780 közt virágzott a gyapjú, szövet és képzőművészet ipar, a Valenciennes csipke egyfajta bobbin azaz orsós csipke, melynek alapanyaga nagyon vékony, keményre sodort len szál volt, amit úgy óvtak a munka közbeni törékenységtől, hogy nedves pincehelyiségekben dolgoztak vele. A XVI. századi Olaszországból elinduló csipkekészítést Franciaország a XVII. században vette át. A jellegzetes gyémánthálós szerkezetet ágyneműk (híresek a párnák) és fehérnemű díszítésére használták.

A felvilágosodás idején, 1723-ban fedezték fel a szenet, megalakult az első szénégető. A XIX. századra Valenciennes nagy ipari központtá nőtte ki magát, az észak-francia acélipar és kohászat központja lett. Ez az állapot az 1970-es évekig, a bányák kimerüléséig maradt fenn, amikor is elindult a város elszegényedése.

Harminc évnyi szünet után néhány cég, mint például  - az autóiparból-  a Toyota , a Fiat, a Citroen és a Renult - és vasúti járműveket gyártó – az Alstom és a Bombardier Transportation -  telepedett meg, mellyel a munkanélküliséget sikerült mérsékelni.

A felszíni szénbányászat és az ipari korszak textilipar nem tartoznak a tiszta iparágak közé, így a munkanélküliség a város egyik problémáját képezte.

Sajnos ezekben az időkben nem foglalkoztak a környezeti terheléssel, a szennyezéssel, így a világ számos pontján, a fejlett társadalmak jelenlegi, míg a fejlődő iparágak jövőbeli problémájának számít a környezeti rombolás, az elképeztő méretektek öltő környezetszennyezés felszámolása, a lakókörnyzet a városok újra élhetővé tétele.

 

Jelen

Valenciennes elérhetősége és közlekedési hálózata kiválló. Közel fekszik Angliához, Luxemburghoz, Németországhoz, Hollandiához, Belgiumhoz.

Négy autópálya halad a városon keresztül: az  A2 (Párizs-Brüsszel), az A23 (Valenciennes-Lille), az A21 (Valenciennes-Lille) és az A26 (Dijon-Lyon).

Öt nemzetközi repülőtér két órán belül Valenciennes: Lille-Lesquin (25 perc), Párizs / Charles de Gaulle (1:45 perc), Brüsszel-Zaventem (1 óra) Beauvais (01:45), Charleroi (45 perc).

Párizs közvetlen TGV kapcsolattal elérhető. A TGV keresztülhaladásához új pályaudvart kellett építeni, mivel az addigi főpályaudvarról nem tudott továbbmenni a vonat.

A második generációs helyi közlekedési hálózat nemcsak a város negyvenezres lakossága számára fontos, hanem az aglomerációhoz tartozó négyszázezer embernek is.

A Toyota melett jelen van a Fiat és a PSA (Peugeot Société Anonyme) és az EUROVAN csoport egy-egy üzeme. A PSA  alkalmazottaik száma 2700 fő, itt gyártják a Peugeot 807, Expert, a Citroën C8, Dispatch (Jumpy),Fiat Ulysse, Scudo, Lancia Phedra modelleket.

Az Észak franciaországi megyére  a nagycsaládos katolikus családok jellemzőek, ahol már korán munkába álltak, nem tanultak tovább.

A helyi lakosok általában nem is lennének alkalmasak innovatív vállalkozások számára munkaerőként így az autóiparhoz hasonló iparágakat lehetne tovább bővíteni. Az alacsony képzettség és motiváltság miatt a helyiek maximum 10%-a alkalmas az új típusú iparágakban. A munkanélküliség miatt alacsonak a munkabérek, sztrájktól nem kell tartani. Amikor a Toyota a városba érkezett vállalta, hogy a jelentkezőket kiképzik, függetlenül a papírjaitól.

A gazdasági válság ezt a régiót érintette először, Párizzsal nem tudnak komunikálni, nem is igazán tartoznak Franciországhoz. A város problémája, hogy az autó és a vasútipar is ingatag terület.Az egyetlen biztos pont talán a Toyota, hiszen a hybrid autóknak egyre nagyobb piaca van.

A l’Escout folyó Antwerpenig jól hajózható, azonban Párizs felé nincs megoldva a csatornázás. Így kereskedelmi utvonalnak csak felfelé használható.

Nincsenek hegyek, nincs a víznek esése, ha kiönt a folyó egybefüggő vízréteg alakul ki, nem tud elfolyni.  A szemetet, környezetszennyező anyagokat kimossa. Kiemelten fontos a házakat és a cégeket egy csatornahálózatra kötni, a szenyvízkezelést és tisztítás elvégezni.

Manapság a csatornahálózat nem bírja el a szennyvíz és az esővíz együttes elvezetését, ezért egymás mellett két hálózatot kell kiépíteni.

Minden vízzel kapcsolatos kérdés több várost is érint az ilyen kérdésekre is megoldást jelentenek a kistérségi társulások.

Probléma, hogy ki üzemeltesse, az állam a város vagy magáncégek. Ezeket a feladatokat többféleképpen lehet megoldan, az építést és a  működtetést egyaránt. A cél energia pozitív telepek, öko beruházások létrehozása, környezetbe illően, a lápos területek kihasználásával.Jó a fenntartható fejlődés szempontjából, jót tesz a város texturájának, javítja az életminőséget, a városi közlekedés szempontjából kényelmes.

Az Epax-i mocsár egy 23 hektárnyi terület, az Escaut folyó partján terül el. Valencia városa a tisztítóállomás és szűrőberendezés mellett más tevékenységeket is szeretne szervezni a fennmaradó területre.

Mivel egy projectről beszélünk, meg kell határoznunk a célokat, a különböző fázisok határidejét, a szükséges erőforrásokat, és az egyik legfontosabb tényezőt a project menedzserét.

Ezzel a beruházással nemcsak a szennyvíz és esővíz elvezetés problémáját kell megoldania a városnak. A terület nagysága lehetőséget biztosít közösségi térként történő hasznosítására is. A terület most is kedvelt horgászhely.

A fenntarthatóság miatt különösen kiemelt a nulla energiahasznosítás kérdése, hiszen az egyre növekvő energia árak mellett csak olyan projectet szabad megvalósítani mely nem jelent újabb energiaigényt. Ez a környezeti szempontok mellett fontos anyagi kérdés, hiszen a szolgáltatást a lakosságnak kell kifizetni, a telep pedig csak abban az esetben működhet sikeresen, ha a hasznossága mellett anyagi hasznot is hoz a működtetője számára.

A terület Valenciennes városának észak-keleti részében helyezkedik el, a projectet a SIAV-al szoros együttműködésben dolgozták ki. Célterületekké váltak a mocsarak, nehezen megközelíthető helyek, rekonstrukció előtt álló barna, szennyezet területek.

Fontos, hogy a helyi lakosságot folyamatosan tájékoztassák a project alakulásáról, milyen közösségi helyek kerülnek létrehozásra, a csatornahálózat strukturális átalakításáról, a közlekedési közlekedést érintő változásokról.

A jól megvalósíthatósági tanulmány egy interaktív munka, amelyben bele kell vonni a helyi lakosságot, a különböző állami intézményi szereplőket és ügynökségeket, a közlekedési vállalatokat, befektetőket. Miden olyan szereplőt, akit a projekt megvalósítása valamilyen módon érinteni fog.

Így a munka első részében benne van e partnerek felkutatása, informálása, majd a folyamatos tájékoztatása.

Több hatósággal együtt kell működni, a tervezett utak, a vezetékek áthelyezése, kerékpárút létesítése, hulladékkezelés miatt. A project érinti a vasutat, a villamos műveket, a hajózási útvonalakat. Az állami apparátussal is több ponton egyeztetni kell a földterület, parkolás, feljárók elhelyezése miatt. A városi lakosság és a város vezetése együttműködésben kell, hogy álljon.

Mindezen feladatok megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő anyagi háttér megteremtése, a finanszírozási kérdéseket már a megvalósíthatósági tanulmány idején tisztázni kell vagy legalábbis megkeresni a befektetőket, utána nézni a pályázatoknak, a városi, megyei és állami forrásoknak.

 

III.        Területfejlesztési javaslat

 

A két lehetőség közül a másodikat választom, mivel az a vázlat összetettebbnek tűnik az elsőnél. Mindkét terület kihasználja, a terület kevésbé szennyezet részeit, a térkép alapján ugyanannak a területnek kétféle beépítettség fokáról van szó.

A második vázlatba szereplő pluszszolgáltatások:

-      Nemcsak hotel terveztek, hanem mellé egy éttermet is, így nemcsak a szállóvendégek, a látogatók és a helyiek is több szórakozási lehetőséghez juthatnak.

-      A városban legalább tizenkét szálloda található (forrás: www.booking.com) ezért különös figyelmet igényel a szálloda szolgáltatásainak mennyisége és minősége.

-      Több szolgáltatás nyújtanak a területre érkező turisták számára.

-      Mivel több intézményt terveznek, annál több munkahelyet teremtenek, az első résszel ellentétben.

-      A szolgáltatások, épületek ugyanazon az útvonalon megközelíthetőek, mint az első terven, így nem jár plusz költséggel.

-      A szolgáltatásokat úgy kell összehangolni, hogy aki valamiért odajött, mint például a körház részleg, az használni tudja a szállodát vagy az éttermet is.

-      Mindkét terület meghagy egy darabkát az eredeti környezetből, ez gondolom, a horgászoknak is kedvez az élővilággal egyetemben, itt a plusz a méhészet jelenti.

 

A kapott anyagból nem derül ki:

-      A szennyezet területeket mikor és milyen módon kívánják helyreállítani.

-      Bár egyetértek a terület felhasználásával, a környezet szebbé tételével hiányolom a súlyosabb környezetszennyezési kérdések megoldását.

-      A munkanélküliség csökkentését.

-      A városlakók kulturális fejlődésének helyszínét.

-      Egy környezettudatos nevelést segítő, környezetvédelemre ösztönző létesítményt, mely az adott körülmények közt, tekintve, hogy a település még mindig iparterület időszerű lenne.

-      A kiindulási pontban nem értem, hogy miért kell az esővizet a szennyvízzel együtt kezelni. A megfelelő csatornarendszerekkel és ciszternákkal alkalmas lenne öntözésre, a háztartásoknál a megfelelő eljárások után tisztálkodási, mosási és egyéb célokra.

-      Az üvegházakban öntözésre az állattartás során itatásra.