Vállalatok és a fenntartható fejlődés
„ A gazdasági növekedés a fejlett ipari társadalmak profán vallása lett.”
Daniel Bell
Egy ország gazdaságának növekedése hatással van az adott társadalomra. A nyugati társadalmak alapját a lehetőségek nyitottsága, a tolerancia, a gazdasági és társadalmi mobilitás és a demokrácia adja meg.
A gazdasági növekedés hatására alapvetően javultak az életkörülmények, magasabb a várható élettartam, bizonyos betegségeket sikerült szinte teljesen megszüntetnünk vagy kezelnünk, mindenki számára elérhetőek az alapvető oktatási és egészségügyi szolgáltatások. A magasabb életszínvonalért cserébe azonban, az iparosodástól kezdve a globalizáción át az emberek számtalan negatív mellékhatást hoztak létre. A környezetszennyezés, a növekvő káros anyag kibocsátás, a fosszilis energiahordozók kimerítése, új betegségek megjelenése, a fejlődős és harmadik világbeli országok kihasználása mind-mind olyan problémák melyek megoldása, a károk helyreállítása hosszabb időt vesz igénybe, mint amennyi időbe lerombolásuk került.
A növekvő prosperitás lineárisan nem tartható fent, a hegyeket egyre nagyobb és sűrűbben érkező völgyek követik. Mind a vállalatok, mind a polgárok számára egyre nyilvánvalóbbá kell, hogy váljon, hogy elérkezünk az út végéhez. A vertikális növekedésről át kell térnünk a horizontális, minőségi javulásra. A fenntarthatatlanságot fel kell váltania a fenntarthatóságnak, a felelőtlenséget fel kell váltania a felelősségnek.
A fenntartható fejlődés kérdésköre megjelenik a vállalatok CSR és fenntarthatósági jelentéseiben, a polgári tudat a márkastratégia egyik elemét képezi.
A vállalatok elsődleges feladata a termékek és szolgáltatások előállítása, bevételük növelése, nyereség termelése, működésük során elszámolással egyedül a befektetőknek tartoznak. Ezeket a célokat, a tömegekhez eljutatott termékekkel tudják elérni, mely azonban felülírja a javak tisztességes elosztását.
A vállalat életén belül is számos területet kell összehangolni, a vállalatnak transzparensen kell működnie, a fogyasztó számára átlátható módon, tisztán szabályozott környezetben, ahol nemcsak a lehetőségek, hanem a kötelezettségek is jól láthatóak. A fenntarthatóság jegyében, az azonnali költségeket szembe kell állítani a hosszú távú nyereséggel.
A termék akkor nevezhető optimálisnak, ha sikerül elérni a megfelelő ár-érték arányt, személyre szabott, minden vásárló megtalálja a számára legmegfelelőbbet. A hedonizmus egyre inkább átalakulóban van, az önzés helyett az etikus megközelítést kell előtérbe helyezni.
Az etika és erkölcs kérdéskörének problémája a gyártástól kiindulva, a szállításon át az eladásig végigkíséri a termék egész életútját. A minket körülvevő hálózatoknak köszönhetően - telekommunikáció, internet - mindegy hogy a világ mely részén élünk, a föld soha nem volt ennél kisebb.
A globalizáció hatásával a cégek túllépték az országhatárokat, az államok törvényi szabályozása már nem jelent megfelelő védelmet a fogyasztók számára. Ezen a pont az egyetlen felelős maga a vállalt lehet, önszabályozásra a fogyasztók lehetnek hatással.
A jólétnek köszönhetően maga a fogyasztó is egyre nagyobb polgári tudattal rendelkezik.